Annak érdekében, hogy jól ismerjük az ikercsöves lengéscsillapító működését, először ismerkedjünk meg a felépítésével. Lásd az 1. képet. A szerkezet segítségével tisztán és közvetlenül láthatjuk a kétcsöves lengéscsillapítót.
1. kép: Az ikercsöves lengéscsillapító felépítése
A lengéscsillapító három munkakamrával és négy szeleppel rendelkezik. Lásd a kép részleteit 2.
Három munkakamra:
1. Felső munkakamra: a dugattyú felső része, amelyet nagynyomású kamrának is neveznek.
2. Alsó munkakamra: a dugattyú alsó része.
3. Olajtartály: A négy szelep magában foglalja az áramlási szelepet, a visszacsapó szelepet, a kiegyenlítő szelepet és a kompressziós értéket. Az áramlási szelep és a visszacsapó szelep a dugattyúrúdra van felszerelve; ezek a dugattyúrúd alkatrészek részei. A kiegyenlítő szelep és a kompressziós érték az alapszelepülésre van felszerelve; ezek az alapszelepülék alkatrészek részei.
2. kép: A lengéscsillapító munkakamrái és értékei
A lengéscsillapító működésének két folyamata:
1. Tömörítés
A lengéscsillapító dugattyúrúdja felülről lefelé mozog a munkahengernek megfelelően. Amikor a jármű kerekei a jármű karosszériájához közel mozognak, a lengéscsillapító összenyomódik, így a dugattyú lefelé mozog. Az alsó munkakamra térfogata csökken, az alsó munkakamra olajnyomása nő, így az áramlási szelep nyitva van, és az olaj a felső munkakamrába áramlik. Mivel a dugattyúrúd elfoglalt egy kis helyet a felső munkakamrában, a felső munkakamra megnövekedett térfogata kisebb, mint az alsó munkakamra csökkent térfogata, némi olaj megnyílik a kompresszió értéke és visszafolyik az olajtartályba. Az összes érték hozzájárul a fojtószelephez és a lengéscsillapító csillapító erejét okozza. (Részleteket lásd a 3. képen)
3. kép: Tömörítési folyamat
2. Visszapattanás
A lengéscsillapító dugattyúrúdja a munkahengernek megfelelően felfelé mozog. Amikor a jármű kerekei messze elmozdulnak a jármű karosszériájától, a lengéscsillapító visszapattan, így a dugattyú felfelé mozog. A felső munkakamra olajnyomása megnő, így az áramlási szelep zárva van. A visszacsapó szelep nyitva van, és az olaj az alsó munkakamrába folyik. Mivel a dugattyúrúd egyik része kiesett a munkahengerből, a munkahenger térfogata megnő, az olajtartályban lévő olaj kinyitotta a kiegyenlítő szelepet és az alsó munkakamrába folyik. Az összes érték hozzájárul a fojtószelephez és a lengéscsillapító csillapító erejét okozza. (Részleteket lásd a 4. képen)
4. kép: Visszapattanási folyamat
Általánosságban elmondható, hogy a visszacsapó szelep előfeszítő erő kialakítása nagyobb, mint a kompressziós szelepé. Ugyanazon nyomás mellett a visszacsapó szelepben áramló olaj keresztmetszete kisebb, mint a kompressziós szelepben. Tehát a csillapító erő a visszapattanási folyamatban nagyobb, mint a kompressziós eljárásban (természetesen az is lehetséges, hogy a csillapítási erő a kompressziós folyamatban nagyobb, mint a visszapattanási folyamat csillapítóereje). A lengéscsillapító ilyen kialakítása elérheti a gyors lengéscsillapítás célját.
Valójában a lengéscsillapító egy energiacsökkentő folyamat. Tehát cselekvési elve az energiamegmaradás törvényén alapul. Az energia a benzin égési folyamatából származik; a motoros jármű fel-le rázkódik, ha egyenetlen úton halad. Amikor a jármű rezeg, a tekercsrugó elnyeli a vibrációs energiát, és átalakítja azt potenciális energiává. De a tekercsrugó nem tudja felemészteni a potenciális energiát, még mindig létezik. Ez azt okozza, hogy a jármű folyamatosan fel-le rázkódik. A lengéscsillapító az energiát fogyasztja és hőenergiává alakítja; a hőenergiát az olaj és a lengéscsillapító egyéb alkatrészei elnyelik, és végül kibocsátják a légkörbe.
Feladás időpontja: 2021.07.28
